Az Egyesület egyik fő tevékenysége a szalakóta folyamatos védelme Szerbiában.
A program 2003-ban kezdődött, és 2024-ig több mint 5000 mesterséges fészekodút helyeztünk ki. A 2024-es évben 759 mesterséges költőödút ellenőriztünk. Ezek közül 509 ben költöttek szalakóták. A költőládákban 2024-ben 1312 fiókát gyűrűztünk meg. Az évek során az Egyesület több mint 5000 odút helyezett ki, és a költési számok még mindig emelkednek, tehát a faj nem érte el az előhely nyújtotta makszimális egyedszámot. Az évek folyamán sok mesterséges odú szétesett, másokat elloptak, sokat pedig más madárfajok használnak, mint például a kuvik, búbos banka, seregély.
A szalakótavédelmi program jelentősen hozzájárult e szigorúan védett madárfaj állományának megőrzéséhez és növeléséhez Szerbiában. Amellett, hogy felhívjuk a figyelmet ennek és más védett fajoknak a védelmére, valamint a biológiai sokféleség egészének fontosságára, workshopokat, előadásokat és konferenciákat szerveztünk a védett területek kezelői, döntéshozók és a nagyközönség számára.
A szalakóták kihalása Szerbiában nem csupán a természet számára jelent veszteséget – ökológiai, kulturális és társadalmi következményekkel jár.
A szalakóták rendkívül érzékenyek a környezetük változásaira.Eltűnésük szélesebb körű környezeti problémákat jelez, például a természetes tájak pusztulását, ami számos más fajra is hatással van.
Ez a gyönyörű madárfaj több mint látványos; Szerbia természeti örökségének létfontosságú része. Elvesztése megfosztaná a jövő generációit attól a lehetőségtől, hogy megismerjék a helyi élővilág gazdagságát.
Az élőhelyvesztés, amelyet a növekvő mezőgazdasági tevékenység, például a legelők felszántása okoz, jelentős veszélyt jelent a szalakótákra.Ennek a szigorúan védett fajnak a védelme számos más, az élőhelyén osztozó faj védelmét segíti.
A szalakóták mágnesként vonzzák a madárrajongókat és a fotósokat. Jelenlétük növeli a természetvédelmi területek vonzerejét, és elvesztésük csökkenti az ökoturizmus nyújtotta lehetőségeket.
